2015. április 29., szerda 00:48

Sajtóközlemény (2015. április 29.)

III. Felfedezők Napja – Kutatóexpedíciók Fesztiválja

Ahol az Erő, a Kitartás és a Tudomány találkozik

2015. május 9-én, a Millenáris Parkban immár harmadik alkalommal nyitja meg kapuit a Felfedezők Napja A FÖLDGÖMB magazin és a Magyar Földrajzi Társaság szervezésében. Idén a vulkánok kerülnek fókuszba, melynek többek közt a történelemformáló Tambora 200 évvel ezelőtti kitörése ad aktualitást. A Kutatóexpedíciók Fesztiválján régészek, paleontológusok, biológusok, antro­poló­gusok, klímakutatók, vulkanológusok, geográfusok és még számos tudományág kutatói hozzák testközelbe eredményeiket, a terepi kutatás világát. A látogatók a rendezvény elő­adá­sain, bemutatóin, mini kiállításain keresztül pillanthatnak be munkájukba, mód­szereikbe és megismerkedhetnek a felfedezők eszköztárával is.

A fesztivál a geográfia és rokontudományai legnagyobb és leglátványosabb hazai ren­dez­vénye. A különleges program célja felhívni a figyelmet a kuta­tó­expedíciók fontosságára, valamint az expe­dí­ciók tudományos gyökereire. Kedvet és érdeklődést ébreszteni a jövő generációjában a ­tu­do­má­nyos kutatómunka iránt, megmutatni a feladat szépségét, izgalmát!

A minőségi ismeretterjesztés napjainkban méltánytalanul háttérbe szorult, a magyar kutatók eredményeivel szinte alig találkozhat a nagyközönség, pedig munkájuk társadalmi és gazdasági haszna kézzelfogható. Rendezvényünkkel ezen kívánunk változtatni, melyen az Erő, a Kitartás és a Tudomány találkozik egymással. Az elő­adásokon és a kiállítóhelyeken A Földgömb számos szerzőjével személyesen is találkozhat az olvasó, a kutatómunka bemutatása és az élménybeszámolók folyamatosak e családi rendezvényen.

Vonzó és veszélyes tűzhányók, vulkánkitörések nyomában

Mi köze a Tamborának a Velocipéd feltalálásához, vagy Byronhoz?

2010. tavaszán az izlandi Eyjafjallajökull Európa légi közlekedését egy hétre megbénító kitörése egy csapásra az érdeklődés középpontjába hozta a vulkáni működést és annak lehetséges távoli hatásait. 2015-ben azonban egy másik globális hatású vulkánkitörést is fel kell idéznünk. 1815. április 5-én több ezer évi nyugalom után kitört az indonéziai Tambora tűzhányó. Csak a vulkán környezetében több tízezer áldozata volt a működésnek, ám megbecsülhetetlen, hogy a kitörés távoli hatásainak következtében hányan haltak meg. Több százezren bizonyosan és elképzelhető, hogy ez a szám akár milliós is lehet. Éhínség ütötte fel fejét szerte az északi féltekén, járványok alakultak ki, az elkeseredett emberek sok helyen egymásnak estek Európában és a frissen meghódított Észak-Amerikában.

Nem volt ez másképp a Kárpát-medencében sem. Tízezrek estek áldozatul a terméskiesés miatti éhínségnek és a megváltozott időjárás viszontagságai következtében. 1816-ot a „nyár nélküli évként” tartják számon a Földön. Az évekig tartó szokatlan időjárás vezetett Byron apokaliptikus „Sötétség” c. verséhez, Mary Shelley Frankenstein alakjának megalkotásához és e nehéz körülmények serkentették a bicikli őse, a velocipéd megalkotását.

Pontosan 200 éve történt mindez és fontos, hogy elgondolkodjunk rajta: vajon milyen hatása lenne egy ilyen vulkánkitörésnek a mostani világban? Vajon a technológiailag fejlett társadalmak felkészültek-e egy ilyen globális hatású természeti folyamatra? Vajon ismert-e egyáltalán széles körben, hogy ilyen események is bekövetkezhetnek – amelyek a történelmi időkben több alkalommal is előfordultak már?

Az emberiség 10% aktív tűzhányó közelében él!

Idén márciusban jelent meg az ENSZ által támogatott éves összesítés bolygónk természeti veszélyeiről, amiben első alkalommal kaptak helyet a vulkáni veszélyforrások. Ma 86 országban mintegy 800 millió ember él potenciálisan aktív vulkán 100 kilométeres körzetében, azaz vulkáni veszélynek van kitéve. Ez a Föld lakosságának több mint 10%-a! Csak az elmúlt hónapokban 3 település tűnt el a Föld felszínéről vulkáni működés következtében! Vajon mi lenne, ha a következő egy több százezres, vagy épp milliós város lenne? Erre még nincs tapasztalat, nincs pontosan kidolgozott terv, s egyáltalán: vajon mennyire tudunk ezekről? A vulkanológia szakemberei egyre újabb eszközöket vetnek be, hogy jobban megismerjék a tűzhányókat, a vulkáni működést, és ezt a tudást felhasználják a kitörések előrejelzésben. Megismerni a vulkánokat – mindez egyre inkább égető elvárás a társadalomtól.

Kitörhet-e egy vulkán a Kárpát-medencében is?

Van-e jelentősége a vulkáni kutatásoknak térségünkben, a Kárpát-medencében? Környezetünkben az elmúlt 20 millió évben rendkívül változatos vulkáni működés zajlott és még az elmúlt egymillió évben is tucatnyi tűzhányó tört ki. A mostani látszólag nyugodt helyzet vajon azt jelenti, hogy vége e mozgalmas történetnek vagy lehet még folytatás?

A legfrissebb kutatások azt jelzik, hogy a székelyföldi Hargita Csomád-hegytömege alatt még lehet olvadéktartalmú magmakamra, azaz a lehetőség adott, hogy legyen még újabb kitörés. Nem kizárt, hogy bazaltos magma tör fel néhány nap alatt a földkérgen keresztül és jut felszínre egy látványos vulkánkitörés formájában. Tudunk-e eleget ezekről az eseményekről?

A hazai vulkanológiai kutatások az elmúlt években számos figyelemre méltó tudományos eredményt hoztak és bebizonyosodott, hogy e tapasztalatok hasznosan használhatóak fel általában is a vulkánok elemzése során. Talán kevesen tudják, hogy térségünkben intenzív kutatások zajlanak szupervulkáni kitöréseket megközelítő, pusztító események megértése céljából is!

Magyar vulkanológus itthon és a nagyvilágban

A Kárpát-medence egy vulkanológiai természeti laboratórium, csak fel kell lapozni ennek oldalait és olvasni a sorok között. Ezt segítik az idei Felfedezők Napján a Millenáris kiállítócsarnokában jelenlévő hazai vulkanológusok. A földköpeny kőzetétől a néhány hónapos lávakőzetig érdekesebbnél érdekesebb képződmények vehetők kézbe. Vajon ismert-e, hogy hazánkban már van egy Vulkánpark és van két olyan Geopark, melyek elsősorban a vulkanológiai természeti értékekre alapulnak? Bepillantást engedünk e különleges csodákba és kiderül az is, hogy milyen eredményeket hoztak a külföldi vulkanológiai expedíciók! Teleki Sámuel 1888-as kelet-afrikai expedíciójának köszönhető az egyetlen magyar nevű potenciálisan aktív tűzhányó, amit Höhnel nevezett el Teleki-vulkánnak. Jelenleg, a Földgömb-Atacama Klímamonitoring Expedíció geográfusai végeznek kutatásokat a Föld legmagasabbra emelkedő tűzhányóján, Chilében. A rendezvényen mindezek mellett sok-sok vulkánvizsgálati eredményről hallhatunk – mindenki számára közérthetően.

Magyar Felfedező Nagydíj

A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány idén is odaítéli a Magyar Felfedező Nagydíjat, melyet Török Ádám a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, rendezvényünk fővédnöke ad át 13 órakor. A díjazott olyan expedíciós feltáró tevékenységért kapja az elismerést, amely új szakmai eredményeket hoz, maradandó értékteremtéssel jár, jelen­tős  nemzetközi figyelmet kelt.Vajon Börcsök Péter barlangkutató, és a Himalájában dolgozó Irimiás Balázs, a Csoma Szobája Alapítvány elnöke után ki veheti át a legkiemelkedőbb hazai, terepi felfedezőnek járó díjat? Kiderül május 9-én a Felfedezők Napján!

Újra útra kel az Európa-kerülő kajakos

A tavaszi viharok csitultával újra tengerre száll Végvári Tamás, az Európa körbeevezését célul tűző kajakos. A Budapesttől Norvégiáig tartó út első, 4200 kilométeres szakasza Athénnál fejeződött be. A Duna, a Fekete-, a Márvány- és az Égei-tenger partvidékének végigevezése után a görög fővárostól folytatódik most az utazás. Át a Korinthoszi-csatornán Korfu szigete, és az Albán határ felé. A WWF-el karöltve a vizes élőhelyek védelméért kampányoló evezősre és viharvert, alig 50 cm széles kajakjára még 20 ezer kilométer lapátolás vár az északi sarkkörig. Végvári Tamás épp rendezvényünkről, a Felfedezők Napja kapuzárását követően indul el újabb útszakaszára. Az előtte álló nehézségekről, feladatokról a Nagyszínpadon fogunk beszélgetni vele.

Családi fesztivál: „Legyél te is címlaphős!”-játék, Hét Próba, élő közvetítés a földrajz ünnepén

A Felfedezők Napja– az előadásokon, bemutatókon túl – a földrajz ünnepe, egy igazi családi fesztivál, mely nem múlhat el játékok és sok-sok nyeremény nélkül! A vállalkozó szellemű látogatók próbára tehetik magukat, hogyan állnának helyt egy valódi expedíción! Aki teljesíti a hétpróbát, és a szerencse is mellé szegődik, akár egy utazást is nyerhet Lengyelország hegyei közé, vagy hazaviheti a sok értékes ajándék egyikét! De aki nem nyer semmit, még mindig belekóstolhat a Pedalocafe – expedíciós kávézótricikli baris­tája által készített biokávé-külön­leges­ségekbe.

A gyermekeket is gazdag program várja! Játékos feladatok segítségével lehetnek új ismeretekkel gazdagabbak a legkisebbek a Magyar Földrajzi Társaság “Kontinensek kézzelfogva” c. standján. Az MTA CSFK Földrajztudományi Intézetének bemutatóhelyén pedig már a nagyobbak is találhatnak érdekes feladatokat. És látogatóink idén is találkozhatunk a Tropicarium néhány lakójával.

Aki szeretne címlapra kerülni, az idei Felfedezők Napján megteheti. Greenbox technikával bárki néhány perc alatt a A Földgömb magazin címlapjára kerülhet és a képet megoszthatja barátaival. Csak azt kell eldöntenie, melyik felfedező bőrébe akar bújni!

Akinek mégsem sikerül eljönnie rendezvényünkre, a Filmdzsungel Tévének köszön­hetően élőben követheti a Millenárison zajló eseményeket a www.felfedezoknapja.info honlapon. Előadásaink egy része későbbb is újranézhető lesz!

A részletes program megtekintéséhez látogasson el honlapunkra:  www.felfedezoknapja.info

További információ:
Sekoulopoulu Márta, (30) 650-6801, Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

banner 7PROBA 2014

Filmdzsungel tv

banner 2014 pedaloca

A megismerés kalandja!

Rendezvényünk a Facebookon